tegnap ra kellett jonnom, hogy bizonyos ertelemben konzervativ vagyok.
huck meg en arrol dumaltunk, hogy lereszegedhet-e az ember a gyerekei -vel/-elott/-tudtaval.
Es arra jutottam, hogy bizony vannak szerepek, amiket ugy szeretek, ahogy vannak. Es az apam ne beszeljen hangosabban az alkohol hatasara, vagy verjen le egy este 5 teli poharat
[l. én - Praga, U cerneho vola], meg egyatalan. nem akarom. es nem azert mert, hogy apam meg mindig akkora mitosz lenne, mint 10 eves koromban. nem. tisztaban vagyok a hibaival, meg azzal is, hogy mara vannak dolgok, amiket en tudok jobban, de akkor se. nem fer bele. es nem tudom, hogy van erre korrekt magyarazatom, a bennem rejlo konzervativizmuson kivul.
azert meg gondolkodom vmi racionalisabb magyarazaton is....de addig is:family values ! [pista ennek fog orulni...]